Mi az a lift biztonsági felszerelése?

1. Hogyan működik a lift biztonsági felszerelése

1.1 Alapvető működési elv

Abiztonsági felszerelés liftA mechanizmus a súrlódás{0}}kiváltotta lassulás elvén működik a vezetősínekre kifejtett szabályozott szorítóerő révén. Az eszköz a felvonófülke keretére (és bizonyos konfigurációkban az ellensúly keretére) van felszerelve, és passzív, nem -kapcsolt állapotban marad a lift minden normál működése során. A bekapcsolást kizárólag a sebességszabályozó rendszer által észlelt sebességtúllépés váltja ki.

Bekapcsolt állapotban a biztonsági hajtómű pofaelemei -akár görgős, ékes vagy excentertárcsa típusú-érintkezésbe kerülnek a vezetősín futófelületeivel a szabályozókötél-rudazat mechanikai hatására. Az ebből eredő normál erő a pofaelemek és a sín között olyan súrlódási erőt hoz létre, amely ellentétes a kocsi lefelé irányuló mozgásával. Megfelelően meghatározott biztonsági felszerelés esetén ez a súrlódási erő elegendő ahhoz, hogy a teljesen megrakott autót a kioldó sebességről nullára lelassítsa a vonatkozó szabvány által előírt lassulási határokon belül (jellemzően 0,2-1,0 g progresszív típusoknál).

1.2 Kioldó mechanizmus: Kormányzó kötél és sebességtúllépés észlelése

A sebességszabályozó egy centrifugális mechanikus eszköz, amely a gépterembe vagy a felső szerkezetbe van szerelve, és a felvonófülkéhez egy zárt{0}}hurkú szabályozókötélen keresztül csatlakozik, amely folyamatosan fut az autóban való utazás során. Az autó sebességének növekedésével a szabályozó légsúlyokra ható centrifugális erő hatására azok kifelé fordulnak. Az EN 81-20 és az ezzel egyenértékű szabványok szerint a felvonó névleges sebességének legalább 115%-ára beállított névleges indítósebességnél a légysúlyok elérik azt az elmozdulási küszöböt, amely kioldja a mechanikus reteszt, és leállítja a szabályozótárcsát és a kormánykötelet.

Amikor a kormánykötelet leállítják, és az autó lefelé halad, a kötelet az autó vázához képest megfeszítik. Ez a feszültség egy összekötő mechanizmuson keresztül (jellemzően egy húzórúd- és kar-karrendszeren keresztül) továbbítódik a biztonsági fogaskerekek pofáihoz, és összekapcsolja őket a vezetősínekkel. A teljes folyamat a szabályozó kioldásától a teljes biztonsági fokozat bekapcsolásáig ezredmásodperceken belül lezajlik, és nincs szükség elektromos áramra vagy elektronikus vezérlőbemenetre -ez egy tudatos tervezési követelmény, amely biztosítja a működést áramkimaradás esetén.

1.3 Hogyan kapcsolódik a biztonsági felszerelés a vezetősínekhez

A vezetősín kapcsolódása a kritikus mechanikai esemény abiztonsági felszerelés liftaktiválási sorrend. A pofaelemeknek konzisztens, egyenletes érintkezést kell biztosítaniuk a sín mindkét futófelületével egyidejűleg, hogy megakadályozzák a kocsi elfordulását vagy egyenetlen lassulását, ami az utasok sérülését vagy a berendezés károsodását okozhatja. A legfontosabb elköteleződési paraméterek a következők:

Pofa érintkezési nyomás eloszlása: Progresszív biztonsági felszereléseknél az érintkezési nyomást egy meghatározott pofafelületen kell elosztani, hogy a sínfelületi feszültség a sín anyagának folyáshatára alatt maradjon (jellemzően S235 vagy S355 szerkezeti acél az EN 10025 szerint).

Ön{0}}energiát adó geometria: A legtöbb biztonsági hajtómű pofa-kialakítása tartalmaz egy ön-feszültséget adó ékszöget, amely növekvő normál erőt okoz, amikor a pofa lefelé irányuló terhelés hatására tovább hatol a sínre-, biztosítva, hogy a szorítóerő a lassítási igénnyel arányosan növekszik, nem pedig rögzített marad.

Szimmetrikus elköteleződés: Mindkét biztonsági hajtóműnek (az autó vázának mindkét oldalán egy-egy) egyszerre kell bekapcsolnia. A differenciális kapcsolódási időzítés az autó megdöntését okozza, amit a mechanikus szinkronizációs kapcsolatok kezelnek, amelyek mindkét egységet egy közös vonórúd-szerelvényhez kötik.

1.4 Az ütköző és a gödör szerepe a biztonsági láncban

Abiztonsági felszerelés lifta rendszer nem működik elszigetelten-egy eleme egy több-rétegű biztonsági láncnak, amely magában foglalja a sebességszabályozót, az elektromos biztonsági áramköröket, a végálláskapcsolókat és a gödörpuffert. Az ütköző (olajhidraulikus vagy poliuretánrugós típusú) biztosítja az utolsó energiaelnyelési szakaszt, ha az autó csökkentett sebességgel éri el a bokszot a biztonsági fokozat bekapcsolását követően. A gödör mélysége úgy van méretezve, hogy alkalmazkodjon a maximális ütköző-sűrítési lökethez, valamint a vonatkozó szabványban meghatározott biztonsági távolságokhoz, biztosítva, hogy még a részleges biztonsági felszerelés bekapcsolása (amely esetleg nem akadályozza meg teljesen a gödör előtti mozgást) ne okozzon szerkezeti károsodást vagy utassérülést a bánya padlójával való ütközés következtében.

2. Felvonó biztonsági felszerelések típusai és funkciói

2.1 Azonnali biztonsági felszerelés - Tervezés és alkalmazás

Megértésfelvonó biztonsági felszerelések típusai és funkcióia pillanatnyi típussal kezdődik,{0}}a két elsődleges besorolás közül az egyszerűbb. Egy azonnalibiztonsági felszerelés liftAz eszköz egyetlen, hirtelen befogással éri el az autó leállítását, amely teljes fékezőerőt fejt ki a vezetősínekre nagyon rövid utazási távolságon belül (általában 1-3 mm-es pofaelmozdulás).

Az azonnali kialakítás merev pofaelemeket{0}}leggyakrabban edzett acél excentertárcsákat vagy rögzített ékblokkokat- használ, amelyek közvetlen fém-a-fémmel érintkeznek a vezetősínnel. Mivel a fékezőerő szinte azonnal, progresszív felfutás nélkül jelentkezik, az autó és a benne található lassulás hirtelen és ennek megfelelően nagy. Ez korlátozza a biztonsági felszerelések azonnali alkalmazását az alacsony sebességű-felvonókra, ahol a kinetikus energia az indítósebességnél kellően alacsony ahhoz, hogy a gyors lassulás ne okozzon sérülési kockázatot az utasok számára vagy szerkezeti túlterhelés kockázatát az autó vázára.

Alkalmazható sebességtartomány: az autó névleges sebessége 0,63 m/s-ig az EN 81-20 szerint, és legfeljebb 1,0 m/s görgős típusú, speciális tervezési előírásokkal rendelkező pillanatnyitó eszközök esetén.

2.2 Progresszív biztonsági felszerelés felvonórendszerekhez - Tervezés és alkalmazás

Progresszív biztonsági felszerelés felvonórendszerekhezAz azonnali kivitelek lassításvezérlési korlátozását kezeli, mivel szabályozott -erőrugót vagy elasztomer csillapító elemet épít be a kioldórudazat és a pofaszerelvény közé. Ez a közbenső megfelelőségi elem lehetővé teszi, hogy az állkapocs kapcsolóereje-és így az autó lassulása-egy meghatározott féktávolságon belül fokozatosan növekedjen, nem pedig azonnal.

Aprogresszív biztonsági felszerelés felvonórendszerekhezaz előírt tartományon belül tartja az autó lassulását (0,2 g és 1,0 g között az EN 81-20 D melléklete szerint) a fékezés teljes időtartama alatt, függetlenül az autó terhelésétől, a kioldó sebességétől vagy a vezetősín felületi állapotától a specifikációs tartományon belül. Ez a szabályozott lassítási profil megvédi az utasokat a sérülésektől, megakadályozza a kocsiváz szerkezeti túlterhelését, és minden 1,0 m/s-nál nagyobb névleges sebességű felvonó esetében kötelező.

A progresszív biztonsági felszerelések legfontosabb tervezési elemei a következők:

Tavaszi csomag: Kalibrált nyomórugó kötegek (általában tárcsarugó / Belleville alátét szerelvények), amelyek meghatározzák a maximális és minimális pofa-összekapcsoló erőt, függetlenül a kioldó sebességétől.

Görgős vagy ékpofa elemek: Edzett acél görgők vagy precíziós{0}}megmunkált ékblokkok, amelyek a rugóerőt szabályozott sínszorító nyomássá alakítják át.

Állítható rugó előfeszítés: A prémium progresszív kialakítások lehetővé teszik a gyári{0}}rugó-előfeszítés beállítását, hogy optimalizálják a lassulási teljesítményt adott autótömeg- és sebességkombinációhoz egy meghatározott tartományon belül.

Kétoldalú szimmetria: Mind a bal, mind a jobb pofa szerelvények mechanikusan kapcsolódnak egymáshoz, hogy biztosítsák az egyidejű, egyenlő kapcsolódási erőt mindkét vezetősínen.

2.3 Azonnali és progresszív liftes biztonsági felszerelés - Teljes összehasonlítás

A választás közöttAzonnali vs progresszív lift biztonsági felszereléselsősorban a felvonó névleges sebessége és az adott alkalmazáshoz elfogadható lassulási határértékek határozzák meg. Míg az azonnali eszközök egyszerűséget és alacsonyabb költséget kínálnak, alkalmazásukat a biztonsági előírások szigorúan korlátozzák az alacsony sebességű{1}}telepítésekre. A következő összehasonlítás az összes releváns műszaki és kereskedelmi dimenziót lefedi:

2.4 Henger típusa vs éktípus - Szerkezeti különbségek

Mind az azonnali, mind a progresszív kategóriákon belül a pofaelem geometriája tovább különbözik egymástólbiztonsági felszerelés lifttervez. A két domináns pofa-konfiguráció a görgős és az ék típusú, amelyek mindegyike eltérő szerkezeti jellemzőkkel és teljesítménykompromissziókkal rendelkezik:

3. A felvonó biztonsági rendszerének kulcsfontosságú elemei

3.1 Sebességszabályozó és kormányzó kötél

A sebességszabályozó az érzékelő és kiváltó elemebiztonsági felszerelés liftrendszer. Típusvizsgálattal- kell végezni, és teljes szerelvényként kell tanúsítani a kioldására tervezett biztonsági felszereléssel, mivel a szabályozó kioldási sebességének és a kötélfeszesség jellemzőinek meg kell felelniük a biztonsági felszerelés bekapcsolási erő követelményeinek. A kritikus kormányzó specifikációk a következők:

Az utazási sebesség beállítása: Az autó névleges sebességének legalább 115%-ára kell beállítani (EN 81-20, 5.6.1.2. szakasz). 1,0 m/s feletti névleges sebesség esetén a megengedett legnagyobb kioldási sebességet egy névleges sebességen alapuló képlet határozza meg, amely biztosítja, hogy a szabályozó ne kapcsoljon ki olyan gyorsan, hogy a biztonsági felszerelés féktávolsága meghaladja a rendelkezésre álló aknára és fej feletti távolságot.

Kormányzó kötél átmérője és anyaga: Általában 6–10 mm átmérőjű acél drótkötél, amelyet úgy választanak ki, hogy megfelelő szakítószilárdságot biztosítson a biztonsági hajtómű működtető erejéhez, miközben megőrzi a szabályozótárcsa tekercselési szögéhez szükséges rugalmasságot. A minimális törési erőnek 8-szorosára kell meghaladnia a maximális működtetőerőt az EN 81-20 szerint.

Kormányzó kötélfeszítő berendezés: A gödörben lévő feszítősúly vagy rugóval{0}}terhelt tárcsa egyenletes szabályozó kötélfeszességet tart fenn a telepítés teljes élettartama alatt, kompenzálja a kötél megnyúlását, és megakadályozza a téves kiakadásokat vagy a kötél lazulása miatti kihagyást.

3.2 Biztonsági felszerelés háza és pofa-szerelvénye

A biztonsági hajtómű háza precíziós-megmunkálású szerkezeti öntvény (jellemzően gömbgrafitos vas vagy gyártott acél), amely biztosítja azt a geometriai keretet, amelyen belül a pofaelemek az összekapcsolódás során mozognak. A ház mérettűrése kritikus fontosságú: a pofaelem és a vezetősín közötti hézagot passzív (nem -kapcsolt) állapotban pontosan szabályozni kell (általában 2–4 mm oldalanként), hogy normál működés közben biztosítható legyen a megbízható, konzisztens kapcsolódás téves érintkezés nélkül.

A rögzítés során a legnagyobb kopásnak és igénybevételnek kitett pofaszerelvény alkatrészei:

Pofaelemek (görgők vagy ékek): tokos{0}}edzett ötvözött acélból (jellemzően 20CrMnTi vagy azzal egyenértékű), felületi keménysége 58–62 HRC az érintkezési felületeken. Ki kell cserélni minden bekapcsolási esemény után, és újratelepítés előtt ellenőrizni kell a méretmegfelelőséget.

Pofavezető felületek (ház rámpa vagy kúpos): A házon belüli ferde felületek, amelyek a pofaelem függőleges elmozdulását vízszintes szorítóerővé alakítják át. Ezeknek a rámpafelületeknek a felületkezelése és keménysége közvetlenül befolyásolja a kapcsolódási erő konzisztenciáját és megismételhetőségét.

Visszatérő rugók: Compression springs that return the jaw elements to the passive position after the safety gear is reset. Spring fatigue or loss of preload over time can cause incomplete reset, leaving residual contact with the rail during normal operation.

3.3 A vezetősínre vonatkozó előírások

A vezetősín az a reakciószerkezet, amellyel szemben abiztonsági felszerelés liftkifejti a fékező erejét. A sín specifikációit a biztonsági felszerelés típusához és a biztonsági felszerelés által a sínre kifejtett maximális statikus erőhöz kell igazítani a bekapcsolási esemény során. A legfontosabb vasúti követelmények a következők:

Sínprofil: T-szelvényű vezetősínek az EN 10056 vagy azzal egyenértékű szabvány szerint, a karima szélességével és a szalag vastagságával úgy van megválasztva, hogy engedés nélkül ellenálljon a biztonsági hajtómű szorítóerejének. A sín futófelületét (karima felületét) a biztosítóberendezés gyártója által megadott síksági és felületi érdesség tűréseken belül kell tartani.

Sín anyagminőség: S235 acél (minimum) szabványos telepítésekhez; S355 nagy-sebességű vagy nagy-terhelésű alkalmazásokhoz, ahol nagyobb a biztonsági felszerelés bekapcsolási ereje. A sín anyagának folyáshatára közvetlenül korlátozza azt a maximális szorítóerőt, amelyet a biztonsági felszerelés képes kifejteni a sín tartós deformációja nélkül.

Sín illesztése és rögzítése: A sínek illesztési hézagai nem haladhatják meg a 0,5 mm-t (EN 81-20), hogy megakadályozzák a pofaelemek ütközését a csatlakozási helyeken a csatlakozás során. A sínrögzítési konzol távolságának és a konzol merevségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ellenálljon a biztonsági berendezés által kifejtett oldalirányú erőknek anélkül, hogy a sín elhajlása csökkentené a hatékony szorítóerőt.

3.4 Interakció a liftvezérlő rendszerrel

Míg abiztonsági felszerelés liftA mechanizmus teljes mértékben mechanikus működtető és fékezési funkciójában, a felvonó elektromos vezérlőrendszerével érintkezik a kapcsolódást észlelő biztonsági áramkör érintkezőin keresztül. A biztonsági fogaskerék bekapcsolási kapcsolója (általában -a felvonó biztonsági áramkörében egy zárt érintkező) kinyílik, amikor a biztonsági felszerelés aktiválódik, levágja a hajtó- és fékrendszerek teljesítményét, és megakadályozza, hogy a felvonó újrainduljon mindaddig, amíg a biztonsági felszerelést manuálisan vissza nem állítja, és az áramkört képzett technikus vissza nem állítja. Ez az elektromos reteszelés megakadályozza, hogy a hajtómotor megkíséreljen nekiütközni egy bekapcsolt biztonsági hajtóműnek,-egy olyan eseménynek, amely károsíthatja a biztonsági felszerelést és a vezetősíneket.

4. A felvonó biztonsági felszerelésének ellenőrzési listája

4.1 Ellenőrzés előtti-előkészítés

Egy strukturáltbiztonsági felszerelés lift ellenőrzési ellenőrző listaaz ellenőrzés előtti-előkészítéssel kezdődik, hogy biztosítsa az ellenőrzés biztonságos és átfogó lefolytatását. A szükséges előkészítési lépések a következők:

Állítsa üzemen kívül a liftet, és rögzítse a „Karbantartás alatt” jelzéssel az összes lépcsőn.

Válassza le a fő tápegységet, és alkalmazzon elzárást/jelölést (LOTO) a helyszíni biztonsági eljárásnak megfelelően.

Tekintse át a felvonó műszaki dokumentációját: az eredeti szerelési rajzokat, a biztonsági felszerelés típusának-vizsgálati tanúsítványát, a korábbi ellenőrzési jegyzőkönyveket és az esetleges karbantartási műveleteket.

Győződjön meg arról, hogy az ellenőrző csoportban legalább egy képzett felvonótechnikus van, aki dokumentáltan jártas a biztonsági berendezések ellenőrzésében a vonatkozó nemzeti szabvány szerint.

Készítse elő az ellenőrző eszközöket: kalibrált nyomatékkulcsot, hézagmérőket (0,05–5 mm-es tartomány), felületi érdesség-összehasonlítót, digitális nóniuszos tolómérőt, ellenőrző tükröt és pisztolyt, valamint a biztonsági felszerelés gyártójának karbantartási kézikönyvét.

4.2 Szemrevételezési pontok

A szemrevételezési szakasz abiztonsági felszerelés lift ellenőrzési ellenőrző listaa következő tételes ellenőrzésekre terjed ki:

A ház integritása: Ellenőrizze, hogy nincs-e repedés, korrózió vagy ütési sérülés a biztonsági hajtóműház öntvényén. Bármilyen repedés a biztonsági{1}}kritikus öntött alkatrészen azonnali cserét igényel,-a repedések nem hegeszthetők vagy javíthatók.

Pofaelem állapota: Vizsgálja meg a görgős vagy ékpofa elemek felületi kopását, lyukasztást, horzsolást vagy lapos foltokat. Hasonlítsa össze a mért pofaméreteket a gyártó kopási határérték táblázatával. Cserélje ki, ha a kopás meghaladja a megadott küszöbértéket.

A sín futófelület állapota: Vizsgálja meg a vezetősín karimájának felületét a biztonsági hajtómű bekapcsolási zónájában, hogy nincs-e rajta horzsolás, korróziós bemaródás vagy deformáció a korábbi kapcsolódási eseményekből. A sínfelület érdességének a gyártó által megadott tartományon belül kell lennie (általában Ra 1,6–6,3 µm).

Passzív hézagmérés: Használjon hézagmérőket, hogy mérje meg az egyes pofaelemek és a sínkarima felülete közötti hézagot, amikor a biztonsági hajtómű passzív helyzetben van. Hasonlítsa össze a specifikációval (általában 2–4 mm). Az ezen a tartományon kívüli távolság beállítást igényel.

Összekötő és vonórúd állapota: Vizsgálja meg a szabályozó kötél csatlakozását, a húzórudat, a kar karját és a szinkronizáló rúdját, hogy nincs-e benne korrózió, kopás a forgócsapoknál, megnyúlt csaplyukak és hiányzó vagy sérült hasított csapok vagy biztosítógyűrűk.

Visszatérő rugós állapot: Ellenőrizze a rugók korrózióját, látható fáradási repedéseket, és hasonlítsa össze a szabad hosszt a gyártó specifikációival. A minimális szabad hosszúságú vagy az alatti rugókat cserélni kell.

Kenés: Győződjön meg arról, hogy a kenési pontok megfelelően vannak kenve a gyártó specifikációi szerint. Ne feledje, hogy a biztonsági felszerelés bekapcsolási zónájában a sín futófelületeit nem szabad kenni,-a sín olajszennyeződése ebben a zónában csökkenti a súrlódási együtthatót, és megakadályozhatja a biztonsági felszerelés teljes bekapcsolását.

4.3 Funkcionális vizsgálati eljárás

A funkcionális teszt igazolja, hogy abiztonsági felszerelés liftellenőrzött körülmények között megfelelően kapcsolódik. Ezt a vizsgálatot a vonatkozó szabványban meghatározott időközönként kell elvégezni, és minden alkalommal, amikor a biztonsági felszerelést megzavarták vagy kicserélték:

Nincs-terheléses esési teszt: Az autó tehermentes állapotában manuálisan kapcsolja ki a szabályozót (vagy használja a tesztkioldó eszközt, ha van) a lehető legalacsonyabb autósebességgel. Győződjön meg arról, hogy mindkét biztonsági hajtómű egyszerre kapcsol be, a biztonsági áramkör kinyílik, és az autó forgás vagy rendellenes ütközés nélkül megáll.

Névleges terheléses esési teszt: A névleges teherbírásig megrakott autónál végezzen szabályozott sebességtúllépési tesztet a vonatkozó szabvány szerint. Progresszív biztonsági felszerelés esetén mérje meg a féktávolságot és számítsa ki az átlagos lassulást. Győződjön meg arról, hogy a lassulás a megadott tartományba esik (0,2 g–1,0 g az EN 81-20 D melléklet szerint).

Elkötelezettség szimmetria ellenőrzése: Minden ejtési teszt után ellenőrizze mindkét vezetősínt a kapcsolódási zónában, hogy vannak-e szimmetrikus bemetszések vagy polírozási nyomok. Az aszimmetrikus jelek az állkapocs egyenetlen összekapcsolódását jelzik, ami a rudazat beállítását igényli.

Állítsa vissza az ellenőrzést: A leejtési teszt után állítsa vissza a biztonsági hajtóművet a gyártó eljárása szerint, állítsa vissza a szabályozót, és ellenőrizze, hogy a biztonsági áramkör megfelelően zár-e. Futtassa a felvonót tehermentesen a teljes utazáson keresztül, és győződjön meg arról, hogy nincs rendellenes zaj, rezgés vagy a vezérlőrendszer hibája.

4.4 Dokumentáció és megfelelőségi nyilvántartás

Minden ellenőrző vizsgálat abiztonsági felszerelés lift ellenőrzési ellenőrző listateljes mértékben dokumentálni kell, hogy megfeleljen a szabályozási követelményeknek, és biztosítsa a biztosítási és felelősségi célokhoz szükséges ellenőrzési nyomvonalat:

Jegyezze fel az egyes ellenőrzések dátumát, az ellenőr személyazonosságát és a képesítési hivatkozást.

Dokumentálja az összes mért értéket (pofahézagok, rugómentes hosszúságok, ejtési teszt féktávolsága, lassulási értékek) a megfelelő/nem megfelelő állapottal a specifikációs határértékekkel szemben.

Jegyezze fel az összes kicserélt alkatrészt, beleértve a cikkszámokat, a tételszámokat és a szállítói dokumentációt.

Bármilyen feltárt nem megfelelőségről{0}}adjon ki írásos hiányossági jelentést, a korrekciós intézkedések meghatározott ütemtervével és a felelős féllel együtt.

Őrizze meg az összes ellenőrzési jegyzőkönyvet a vonatkozó nemzeti szabályozás által meghatározott minimális ideig (általában 5-10 évig).

5. A felvonó biztonsági felszerelésének karbantartása és tesztelése

5.1 Szokásos karbantartási ütemterv

Hatékonyfelvonó biztonsági berendezések karbantartása és tesztelésestrukturált,{0}}gyakoriságon alapuló karbantartási programot igényel, amely összhangban van a vonatkozó nemzeti szabványokkal és a biztonsági felszerelés gyártójának ajánlásaival. A tipikus karbantartási ütemterv a következő:

5.2 Kopásjelzők és csereküszöbök

A mért kopásjelzőkön alapuló proaktív alkatrészcsere-nem pedig meghibásodás utáni reaktív csere-a hatékony alapjafelvonó biztonsági berendezések karbantartása és teszteléseprogramokat. A legfontosabb kopásjelzők és csereküszöbeik a következők:

A pofaelem érintkezőfelületének kopása: Mérje meg a pofaelem érintkezőfelületének vastagságát vagy a görgő átmérőjét a gyártó új -alkatrészméretéhez képest. Cserélje ki, ha a kopás eléri az új -alkatrész méretének 10–15%-át, vagy a gyártó kopási határérték táblázatában meghatározottak szerint.

Ház rámpa felületének kopása: Vizsgálja meg a házon belüli ferde rámpafelületeket karcolások vagy lyukak szempontjából. Ha a rámpa felületének egyenetlensége meghaladja az Ra 3,2 µm-t, vagy a látható bemetszési mélység meghaladja a 0,3 mm-t, a házat cserélni kell, -a rámpa felületének helyreállítása a szántóföldön nem elfogadható javítás.

Visszatérő rugómentes hossz: Mérje meg a szabad hosszt a névleges specifikációhoz képest. Cserélje ki a rugókat, ha a szabad hossz több mint 5%-kal csökkent a névleges értékhez képest, jelezve a fáradtság által kiváltott beállítást.

A húzórúd és a forgócsap kopása: Mérje meg a csap átmérőjét és a csap furatát. Cserélje ki, ha az átmérőjű hézag (tüske-a-lyukhoz) meghaladja a 0,5 mm-t, ami olyan kopásra utal, amely késleltetett vagy aszimmetrikus kapcsolódási időzítést okozhat.

Kormányzó kötél átmérő csökkentése: Cserélje ki a szabályozókötelet, ha a mért átmérő a névleges átmérő több mint 10%-ával csökkent huzalkopás vagy korrózió miatt.

5.3 Éves terhelési vizsgálati követelmények

Az éves ejtésvizsgálat kötelező elemefelvonó biztonsági berendezések karbantartása és tesztelésea legtöbb szabályozási joghatóságban. A tesztet képzett ellenőrnek kell szemlélnie, és mért eredményekkel dokumentálnia kell. Az EN 81-20 D melléklet szerinti vizsgálati protokoll követelményei a következők:

A névleges teherbírásig megrakott gépkocsi (a névleges terhelés 100%-a).

Az autó névleges sebességgel halad lefelé, amikor a szabályozó kiold (vagy az autó a szabályozó kioldási sebességével halad a sebességtúllépési szimulációs tesztekhez).

A gyorsulásmérővel mért vagy a féktávolságból és a belépési sebességből számított lassulás. Progresszív biztonsági felszerelés esetén 0,2 g és 1,0 g között kell lennie.

Mindkét vezetősínt utólag megvizsgálták{0}}a szimmetrikus kötődés bizonyítéka és a sínek sérülése szempontjából.

A biztonsági sebességváltó visszaállítása, az ejtési tesztet legalább még egyszer meg kell ismételni az egyenletes teljesítmény megerősítéséhez.

5.4 Gyakori hibamódok és javítási intézkedések

6. Szabályozási szabványok és tanúsítás

6.1 EN 81-20/50 (Európa)

Az EN 81-20 (A felvonók építésére és felszerelésére vonatkozó biztonsági szabályok – Személyek és áruk szállítására szolgáló felvonók) az elsődleges európai szabvány, amely szabályozzabiztonsági felszerelés lifttervezés, tesztelés és telepítés. A 2014-es kiadás (a későbbi módosításokkal) felváltotta a korábbi EN 81-1 és EN 81-2 szabványokat. Az EN 81-20 biztonsági felszerelésekre vonatkozó főbb rendelkezései a következők:

5.6. szakasz: Teljes biztonsági felszerelés-rendszerkövetelmények, beleértve a szabályozó kioldási sebességhatárait, a féktávolság számításait és a lassítási határértékeket.

D. melléklet: Típusvizsgálati eljárás progresszív biztonsági felszerelésekhez, amely meghatározza a vizsgálati terhelést, a sebességtartományt, a lassulásmérési módszertant és az elfogadási kritériumokat.

EN 81-50 (kísérő tesztelési szabvány): Meghatározza az egyes biztonsági alkatrészek típusvizsgálati eljárásait, beleértve a biztonsági felszereléseket, szabályozókat és ütközőket. Mindenbiztonsági felszerelés liftaz európai piacokon telepített alkatrészeknek rendelkezniük kell egy bejelentett szervezettől származó érvényes EN 81-50 típusvizsgálati tanúsítvánnyal.

6,2 GB 7588 (Kína)

A GB 7588 Kína nemzeti szabványa a felvonók biztonságára vonatkozóan, nagyrészt harmonizálva az EN 81-1/2-vel (és a felülvizsgálati ciklusokon keresztül fokozatosan az EN 81-20/50-nel). A jelenlegi kiadás, GB 7588-2003, 1. módosítással (2015), meghatározzabiztonsági felszerelés liftaz európai kerettel lényegében egyenértékű követelményeket. A kínai belföldi piacra szállított termékekhez CCC (Kína kötelező tanúsítás) szükséges a CNCA (Certification and Accreditation Administration of China) által kezelt lifttermék-tanúsítási rendszer szerint. A biztonsági felszerelés a CCC-tanúsítvánnyal rendelkező kötelező alkatrész.

6.3 ASME A17.1 (Észak-Amerika)

Az ASME A17.1 (Liftek és mozgólépcsők biztonsági szabályzata) szabályozza a liftek telepítését az Egyesült Államokban és Kanadában. Az A17.1 keretrendszer abiztonsági felszerelés liftkövetelményeinek szerkezete eltér az európai EN 81 megközelítéstől, de egyenértékű biztonsági eredményeket ér el. A legfontosabb rendelkezések közé tartozik a 2.17. szabály (a gépkocsi biztonsági berendezései) és a 8.6. szabály (időszakos tesztelési követelmények), amelyek előírják az éves terhelés nélküli-biztonsági teszteket és öt-éves teljes-terheléses teszteket mért féktávolsággal a progresszív biztonsági felszerelésekhez. Minden biztonsági alkatrésznek szerepelnie kell egy országosan elismert vizsgálólaboratóriumnak (NRTL), például UL, CSA vagy ETL, vagy hagyja jóvá.